Testo Emberen Felül Christian Epidemic
Emberen Felül
Népem a kárhozottak és bûnök népe
Túl régen élek e romló testbe
TisztÃts meg áldott emberi szellem
Ne kényszerÃts már hogy, élnem keljen,
Ãletem egy magányos árnyék
Ki kését fenti gyermekek torkán
S magam állok most magam elõtt
Bosszút állni mint dühöngõ orkán
Tudatára ébresztem a világomat
Haldoklunk itt már mindannyian
Az ódon testem, nem lel nyugalmat
Hát kövek alatt hadd nyugodjon sÃrban
Emberen felül levõ erõket
Felismerve, megnyitva
Egyéniség önállóságát
Elvesztve, módosÃtva
Világnak soha nem remélt
Mélységét átjárva
Ãnnön sorsunkat
Vállalva, ÃrányÃtva
Fény csak abban válik áldássá aki végsõ
Nem osztható, utolsó és tovább nem fejthetõ
Azt ragadja meg, azt emeli fel, s újra álmodja
A boldogságot csak az bÃrja el, aki elosztja
Elveszett hitemmel, keserû szavakkal, a tudatom hÃvott (téged)
Jelekkel melyeket álmatlan éjszakám során magába szÃvott