Így érnek véget hát a nagy szerelmek
Egy mondat volt csupán, és õ mégis elment
A hideg ráz, s jeges érzés fut végig testemen
Mikor arra gondolok, hogy menni engedtem
Néztem két szemét ahogy telik meg könnyel
Néztem alakját, ahogy a székbõl felkel
Néztem és két érzelem kavargott bennem
A harag s büszkeség harcol a szerelem ellen
Ó, hogy gyûlölöm magam
Ezen az õrült éjszakán
Szeretlek téged
Jöjj vissza hozzám
Refr.:
Mert az nem lehet, hogy végleg elmentél
A mi szerelmünk sokkal több ennél
A sok hosszú év, amit együtt éltünk át
Bennünk hagyta már, örökre a nyomát
Érzem két karod, mely olyan forrón ölelt át
Nem tépheti le rólam soha soha semmi már
Bocsáss meg kérlek, ne tépd szét a szívemet
Egy õrült pillanat, hidd el mindenrõl az tehet
Ó, hogy gyûlölöm magam
Ezen az õrült éjszakán
Szeretlek téged
Jöjj vissza hozzám
Refr.
